Egy másik motoros naplója

Kezdhetném Kern Andrásosan, hogy "elfogtam egy levelet". Az alábbi levél azonban egy fiktív szöveg, sajnos a tartalma valós. Ajánlom figyelmetekbe, mert kezd rossz érzésem támadni, ha a hazámra gondolok...

A szöveg erősen fogalmazott, de így jobban érvényesül az ébresztő hatása.

"A politikai elit levele a népnek (érzékenyeknek nem ajánlott)

T. Köcsög magyar választópolgár!

Úgy érzem, hogy az elmúlt napokban nyilvánosságra került adatokkal kapcsolatban, egy-két kérdés tisztázásra szorul. Az sejlik, hogy 18 évvel a rendszerváltás után, még mindig nem vagy tisztában a demokrácia játékszabályaival!

Igen, 299 Ft-ért ebédelek, és 18 millió a benzinpénzem.

És?

Egyrészt faszközöd van hozzá, másrészt meg ez nekem (legálisan) jár.
Hallom a rikácsolásod a társadalmi igazságosságról, meg az elosztásról, meg a sok bugyuta, idealista blablád, hogy nekem miért igen, neked meg miért nem.
Azé' bazmeg, mert Te egy fingszita kis pöcs vagy, én meg az elit.
Azé' bazmeg, mert én hozom a törvényeket! Magamnak. És ha megszopod, - mert én úgy gondolom, hogy meg kell, hogy szopd - akkor így jártál.
Majd négy év múlva szavazol, anyádra.
Mit cincogsz? Visszahívás? Te kis fasz! Hát azt a telibabaszott alkotmányt is én írtam, gondolod, hogy megtettem neked azt a szívességet, hogy beleírtam, hogy visszahívhass?
Négy év, kis köcsög! Négy év. Ez a rendszer a négyéves diktatúrák sorozata. Buktam már meg az elmúlt tizenöt évben, egyszer is? Tessék?
Láttál Te már időközi választást, ebben a kurva országban? Nem figyelsz, kis fasz!
Tényleg, kire szavaztál tavasszal? A komcsikra, vagy a Fideszre? Tudod miért kérdezem?
Mert még azt sem vetted észre, hogy ez is kurvára mindegy. Én bazmeg, ha megyek szavazni, beviszem a fülkébe a kutyám, rászaratom a szavazólapra és azt adom be. Mert mindegy, hogy ki mellé húzod az ikszet, érvényes-e a szavazatod vagy sem. Mindenképpen rám szavazol.
Mert egyedül belőlem választhatsz. Én egy vagyok. Az elit. A Z E L I T!
Szociáldemokrata, liberális, szocialista, meg konzervatív. Ezt a szart is meg lehet veled etetni? Öcsém, hogy Te mekkora fasz vagy! Szerinted a büfében van jobbos és balos szendvics? Ugyanazt a kenyeret zabáljuk, ugyanazt a tehenet fejjük, csak a székházra teszünk ki más-más logót, hogy tudjad, éppen melyikünk szónokol, napirend előtt.
A világ nem vízszintesen van felosztva, jobb és baloldalra, hanem függőlegesen, fentre és lentre. Ja, a fent én vagyok, a lent meg Te, Te kis paraszt. "A törvény szerződés, gazdagok és szegények között." - azt hitted vicc, mi?

Még pofáztol, hogy elkúrtuk, elkúrták az országot? És gondolod, hogy nem szarok bele vastagon? Engem addig érdekel a szaros hazád működőképessége, amíg az képes kitermelni a benzinpénzem, meg az illetményem. Az meg egyelőre nincs veszélyben. Zsé van, főnök és kontroll nincs. Ergo, szarunk bele!
Tudom, neked ez most nagyon nem tetszik. Há' nyazsgem! Vagy tudod mit?
Menj le tüntetni! Azt nem szarjuk le, gondolod? Menj le és rázd a nyálad a Kossuth téren, de ha nem tud elaludni tőled a gyerek, ígérem, szétbaszatom a fejed a Gergényivel. - Mellesleg, utálom ezt a seggnyaló csókát, de hát minden házba kell valaki, aki leviszi a szemetet. -

Visszatérve a benzinpénzemre, kurvára utálom ha a zsembe turkálnak.
Igen, öt milliárdot basztunk el, majd' négyszázan. A vizitdíj meg 10 millió emberen hoz vagy másfél milliárdot. Igen bazmeg, spórolni kell!
Gondoltad, hogy majd én kuporgatok? Ne kezdj el rinyálni, hogy a nyomorult nejeddel, és a két kibaszott kölyköddel éltek 120 nettóból!
Unalmas. Közölöm veled, hogy kurvára beleszarok. A két szaros gyereked is csak annyira érdekel, hogy ne dögöljön éhen. Hogy legyen majd, akivel tíz év múlva is magamra tudok szavaztatni. Egyébként meg mit ugatsz? Nem tetszik a proliélet? Neked is áll a zászló, lehetsz Te is politikus! Ha nem, akkor meg kuss! Te választottad, szavad nem lehet.

Négyszázan. Igen, ennyien vagyok. Emlékszel még, hogy ezt a kampányt is (mint mindegyiket) úgy kezdtük, hogy most aztán kisebb parlament lesz? Lett? Na látod! Hogy a saját munkahelyemen csináljak létszámleépítést? Kekeke... Miért, szerinted mi a faszt kezdenék a Laci fiammal, ha nem tudnám betolni képviselőnek? Legyen prolimunkásköcsög, mint Te? Viccelsz, ugye?

Szóval, Kedves Köcsögmagyarválasztópolgár!

Sajnálom, hogy ilyen módon és ilyen stílusban kellett tudomásodra hoznom, amire magadtól is rájöhettél volna. Mivel nem csak birka, hanem barom is vagy, erre a megoldásra miattad kényszerültem. Nem akartalak megbántani, és az önérzeted sem akartam agyonbaszni, de minekután Te akkora pöcs vagy, hogy képtelen voltál a tények segítségével a valóságos helyzeted meghatározni liberális demokráciánkban, így ez a levél nem más, mint a Te nyelvedre lefordított helyzetelemzés. Most, hogy tudod már, hogy hová sorold magad, szeretnélek megkérni, hogy a fentiek figyelembevételével a pofádat evésre használd, és most húzzál vissza dolgozni, köcsög!"

A motordoki válaszol... ha elég nagy a baj

Nem telefon...

Kösz az okos kommenteket, lehetőleg kíméljük meg egymást az olyan felesleges hozzászólásoktól, mint pl. "az erre nem tudok mondani semmit". Akkor ne mondj.

A "szar az egész" jellegű beleböfögést pedig tegyük fel, hogy meg sem hallottam. Olvass inkább Blikket. Az való neked.

A segítőkész hölgy, aki finoman rosszallotta, hogy nem fordultam dokihoz náthával, nos... Vagy egy elhivatott orvos lehet, vagy még nem volt náthás, vagy nincs képben az antibiotikumokkal kapcsolatos problémákkal. Mostanában ugyanis a háziorvos vagy elküld egy doboz Coldrex-ért, esetleg Neocitran-ért és javasolja, hogy igyunk meg két vödör teát, vagy pedig felír valami lórúgás erősségű antibiotikumot. Előbbi gyakorlatilag homeopátia, mert C-vitaminon és paracetamolon kívül nem sok lószar van bennük, utóbbi pedig egyrészt nem tesz jót az immunrendszernek és a fontosabb szerveknek, másrészt a kórokozók a nagy antibiotikum-divat óta elkezdtek rezisztenssé válni, azaz a régóta használt hatóanyagokkal szemben ellenállóbbak, nagyobb dózis kell mindenből. Emlékszem, 10 évvel ezelőtt még aprócska amoxicylin-tartalmú (asszem 250-es, vagy hasonló) Augmentineket szedtem, ma meg 375-ösnél kissebbet nem is írnak fel, de a 675-ös a leggyakoribb. A májam ellenben még kelleni fog később is. Ha nő lennék és fogamzásgátlót szednék, még egy indokom lenne az antibiotikum ellen.

Szóval tehát aki nem tud építő jelleggel hozzászólni, vagy csak simán azért van internetje, mert már olcsón bekötik, ne beszéljen feleslegesen bele a blogomba. Köszönöm.

Nincs kecmec

Hadd kezdjem azzal, hogy azok az urak, akik műszaki segítséget kértek a riasztójuk beszereléséhez, a kérésem ellenére még mindig nem jelentkeztek nálam e-mailben. Ha nekik nem fontos, nekem édesmindegy. Kommentben nem fogok tudni segíteni. A mailcímem megadtam, innentől kezdve nem rajtam múlik.

Na, de visszatérve a lényeghez, illetve a blog alapvető témájához, úgy gondolom, hogy a személyes hangvételű mérgelődések helyét részben átvették a műszaki jellegű ötletek, legalább is valamelyest beférkőzött a műszaki téma is a repertoárba. Ezt a vonulatot kívánom a továbbiakban is folytatni. Sok tapasztalatom van a motorok terén, ami szerencsére tanácsadásra is alkalmassá tesz. Minden motort beleszámolva a Virago a 11. motorom, volt már soros négyhengeresem, egyhengeresem, kétüteműm, lóerőgyáram és nyomatékhegyem is.
A Wild fórumon sokat ugatok, szerencsére gyakran meg is hallják a címzettek. Nem is olyan rég a sportmotor.hu Yamaha Virago fórumán is ismeretlen voltam, de már két emberkének is sikerül ötletet adnom a beteg vasával kapcsolatban. Rengeteg kezdő motoros kérdezget az ilyen fórumokon, hogy mit és milyet vegyen, hol és mennyiért. És itt jön a képbe a mai bejegyzés. Hogy miért októberben kezdek el motorvásárlásról beszélni? Ez is mindjárt kiderül.

A sok friss jogosítványos, esetleg a családalapítás miatt a Pannóniát eladni és a motorozást mostanáig halasztani kényszerült, idősebb újrakezdő kolléga joggal áll tanácstalanul a mai motorpiac előtt. Annyi motorból lehet választani, ha van pénze az embernek, hogy csak lesel, barátom. Hatalmas a piac, rengeteg féle kinézetű és műszaki tulajdonságú vasat lehet vételezni, csak az a kérdés, hogy melyik a neked való, avagy mennyibe kerül.

Egy kezdő vagy újrakezdő semmiképpen ne vállaljon be igazi nagyvasat, azokhoz felkészültség és rutin kell. A legfontosabbak mindenekelőtt a műszaki szempontok, mert nem mindegy, hogy egy barkácsoló fazon vagy kényelmes úrifiú vagy. Utóbbiak számára a japán, jó minőségű, kiforrott típusokat ajánlom. A szerelni vágyók nyugodtan bevállalhatnak valami régebbi, használt vasat is, de a kínai másolatok sem jelentenek problémát.

Nálam a megbízhatóság, a könnyű szervizelhetőség mindenek felett áll, így a kínai mocikat kerülöm. Igaz, a japán eredetijükhöz képest nagyon olcsó az alkatrész, de ki a fene akar kétévente motorgenerált, nem? A hátradőlős kategóriában a kisebb motorok között ki szeretém emelni a 250-es Virago-t, amit ezer álnéven másolnak. Ennek egy oka van: rém egyszerű szerkezet, nagyon masszív és megbízható, kevés alkatrészből jól megépített blokkja van. Az eredeti anyagminősége azonban fényévekkel jobb a másolatokénál, ezért sok a ma is futó, 16-18 éves, bontatlan blokkos példány. A másolatok (Keeway, Quianjiang, Lifan, stb.) 15 ezer kilométer után követelik a nagyjavítást. Ha magad szerelsz és nem zavar a dolog, akár egy Keeway is megteszi. Előnye, hogy piszok olcsó. Az eredeti 250-es Virago 400 alatt nem nagyon hozzáférhető. Ajánlom még a Honda Rebelt, a 400-as Kawasaki Vulcan-t vagy a Honda Steed 400-ast, esetleg a Suzuki VS 400 Intrudert. Ha szalonból vennénk, jó választás a Hyosung 250-es Aquilája, egy jól sikerült koreai motor kevés problémával, nagymotoros kinézettel.

Sportosabb karakterű emberkéknek az egyhengeres, vagy soros kettes blokkokat ajánlom. Tudom, hogy vannak sornégyes 250-es vagy 400-as motorok is, de az szerintem a vicc kategóriája. Nyomaték semmi, hangra agyrém. Itt is inkább a japcsikat ajánlom, mert az olasz motorok minőségben a japánok és a kínai vasak között helyezkednek el félúton, egyik-másik igen hamar beadja a kulcsot. A soros kettes blokkokban alul is van erő, pörögni szintén tudnak, túrázni is elegendő a teljesítményük. A túl bonyolult konstrukciókat kerüljük, a vízhűtés pl. műszaki analfabétáknak csak felesleges nyűg. A Honda CB 250 F a 21 lóerejével nem egy rakéta, de kellemesen lehet vele munkába járni ugyanúgy, mint leruccanni a Balcsira egy szál hátizsákkal. A már említett Hyosung gyárt sportos mocikat is, jóféle blokkokkal. A Yamaha YBR nagyon kedvelt modell, kevésbé sportos, de felettébb praktikus. Az ex-postás motorokat kerüljük, nem nagyon gondozták őket, csak hajtották a leselejtezésig.

Kimondottan ajánlom a komolyabb, korlátlan jogosítványú kezdőknek a Kawasaki ER-5, Suzuki GS 500 E, Honda CBF500, Yamaha XV 535 vagy Honda VT 600 modelleket a fentieken kívül. Mind bizonyítottan jó típus.

Mindhalálig rókabőr

Új bringa

Riasztó hangulatban

Az alábbi írást azoknak szánom, akik motorjukat meg szeretnék védeni az illetéktelenektől. Vásároltam egy THOR márkájú motorriasztó berendezést, amit igen olcsón meg lehet venni bárhol. Boltokban 8-10 rongyot is elkérnek érte, de a neten sok webáruház, magánkereskedő (lásd Vatera) árul ilyet 5-6 ezer forintokért, vagy olcsóbban. Sajnos a kapcsrajz, amit mellé adnak, teljesen kibogozhatatlan, nem attól, mert bonyolult, hanem olyan szörnyen van fordítva. Az angol verzió sem egyértelmű, márpedig az ember nem szeretne ennyi pénzt kidobni az ablakon azzal, hogy rosszul köti be és megsüti az áramkört. Sajnos a gyári rajzon szereplő dolgok megnevezése nem tökéletes, órákig törtem a fejem pl. az ON/OFF kapcsolón, ami ugye azért is fura, mert a gyújtáskapcsoló kapcsolja fel és le az egész rendszert a nagyobb motorok esetén. Persze, ott a gyújtásmegszakító kapcsoló, de akkor miért nincs odaírva, hogy "ignition"? Na, mivel én sem találtam semmilyen segédeszközt a gyári bekötési rajzon kívül, nekiálltam kísérletezni. Sikeres volt a dolog, rájöttem, mit és hogyan kell összekötni ahhoz, hogy ne legyen probléma és minden működjön. Kezdjük az elején...

A szóban forgó riasztó egy THOR M303-as szériába tartozó készülék, ami elég sok altípust foglal magába. A leírtak a THOR motorriasztók zömére érvényesek, mivel a vezetékek jelölése ugyanolyan színekkel történik. A leírás öindítós motorok esetére vonatkozik, berúgókaros modellekhez máshogy kell vezetékelni!!!
A riasztó funkción kívül távindítás is van a készülékben, (amivel sokaknak meggyűlt a baja, mert félreértelmezték a rajzot - de erről később) továbbá rablásgátló funkciója is van. Ezekről nem szólnék bővebben, mert ez a leírásban szerepel és a hülye fordítás ellenére is nagyjából érthető.
A bekötéshez célszerű venni néhány párhuzamos vezetékösszekötőt. A piros színű verzióra lesz szükségünk, mert a motorok vezeték keresztmetszetéhez ez passzol (1,5 négyzetmilliméteres). Gyorstoldónak is hívják, rám is csak kamilláztak a villamossági boltban, mert nem vágták le, mi kéne. Ilyen:

Egyszerű párhuzamos kötések gyors kialakítására lett kitalálva. Nem kell a vezetékeket lecsupaszítani, elég csak befűzni ebbe, egy fogóval belenyomni a fémnyelvet a toldóba, ekkor átvágja a szigetelést és rövidre zárja a vezetékeket, majd lezárni a füllel. Darabja kábé 30 Ft. Megéri. Sok tökölést, szigszalagot és esetleg vért spórolhatunk, mert ezzel nem vágja el az ember a kezét blankolás közben. 10 darab elég.
Készítettem egy rajzot a bekötéshez. A saját vasam vezetékszíneit alkalmaztam, ahol piros az akku plusz, fekete az akku mínusz, barna a kapcsolt plusz és fekete-fehér a gyújtás plusz. Egy multiméter nem árt, ha biztosra akar menni az ember.
A kapcsolás az alábbi:

A riasztónak keresni kell egy jó helyet, ahová nehezen lehet bejutni a motor buzerálása nélkül. A vezetékeket is úgy kell elvezetni, hogy minél nehezebben lehessen kívülről hozzáférni. A gyorstoldóval megcsapoljuk a riasztóhoz szükésges vezetékeket, lehetőleg minél rövidebb távon, közel a riasztóhoz. Az ülés alatt elég jó helyen van, ha elfér. Az index vezetékeihez ott könnyen hozzá lehet férni, mivel ott megy hátra a hátsó irányjelzőkhöz. Az ülés alatt van a legtöbb motoron a vezetékköteg 70%-a, így testkábelt és pozitív (akku +) tápkábelt is könnyű találni.
Ami a félreértéseket okozza a gyári rajzon, az a szürke-rózsaszín vezetékpáros. Ezek végzik ugyanis a gyújtás megszakítását vagy aktiválását. A gyújtótekercsre vagy a gyújtáselektronikába menő, a gyújtáskapcsoló által vezérelt vezetéket kell megszakítani úgy, hogy a rózsaszín kábelt a gyújtáskapcsoló felőli, a szürkét pedig a tekercs vagy a gyújtómodul oldalával kell összekötni. A rajzon piros X jelöli a gyújtás tápjának megszakítási pontját, ott kell elvágni a gyári vezetéket.
A kék vezetéket többen rossz helyre kötötték, ahogy legalábbis egy-két fórumon láttam. Általában egyből az önindítóra vezették rá, holott az önindítót aktiváló mágneskapcsolóra, az indítórelére kell rákötni, méghozzá a START gombról jövő vezetékre. A rajzon egyből az indítórelébe vezetve ábrázoltam, hiszen tök mindegy, hogy a vezetéket csapoljuk meg vagy a relé megfelelő lábára kötjük-e. A lényeg, hogy az eredeti vezeték is maradjon bekötve.
A narancssárga vezeték a kapcsolt tápra megy. Ha a kulcsot elfordítuk és gyújtást adunk, az akku pluszt kapcsoljuk rá a fogyasztókra. Mivel a legtöbb motoron ez külön van a gyújtástól, ezért én is így rajzoltam. Ha egy vezeték lát el mindent, tehát ugyanaz a kábel táplálja a gyújtást és a fogyasztókat is, akkor a rózsaszín vezeték becsatlakozása előtt kell rákötni a kapcsolt táp vezetékére.
Az indexekre nem térek ki külön, ott ugyanis rém egyszerűen arra a vezetékre kell kötni a riasztó sárga kábelét, amelyik az indexet villogtatja. Azirányjelzőre menő másik madzag a test, így nem nehéz kitalálni, melyik melyik (izzó ki, és rásípolunk multiméterrel - amelyik szál nem sípol össze a testtel, arra kötjük a sárgát). Hogy melyik madzagot melyik oldalra kötjük, az mindegy. Az indexek egyszerre villognak, nincs jelentősége.
A szirénát általában előre szerelt csatlakozóval lehet rákötni a riasztóra, ezért egyértelmű, hova köthető.
A működését a leírás tartalmazza. Ezek alapján egy órán belül be lehet szerelni a motorok 90%-ba a THOR riasztókat. Sok sikert!

Hétvégi idegbaj á la Koso RX1N

Előrelépés történt a hétvégén... Megérkezett a Koso műszerfalam, ami nem volt olcsó, ellenben jó drága. A felszerelése két napomat vette el, pedig semmi bonyolultság nincs benne alaphelyzetben, de én ezt is meg tudtam cáfolni.
Vagyon kérem két visszajelző lámpa rajta, részben emiatt döntöttem emellett a műszeregység mellett. A Hondámon az alapesetnek számító üresállás jelző lámpán kívül van még egy, a váltó állapotát jelző világítótest, ami a hatodik fokozat, azaz az overdrive kapcsolásakor gyullad ki. Hadd ne mondjam, hogy ilyen visszajelzővel ellátott műszerfal természetesen ezen a modellcsaládon kívül sehol nincs. (Suzukiék csináltak olyan műszerfalat a 80-as években, ahol minden fokozatnak megvolt a maga lámpája, így üresállásban a műszerfalon egy N betű, 1-es fokozatban az 1-es lámpa, második sebességben a 2-es lámpa stb. világított, de értelemszerűen ez nem passzol a Shadow-ra) Ezért is örültem, hogy ezen a műszeregységen van egy plusz visszajelző, ami igaz, hogy eredetileg EOBD - European On-Board Diagnostics - diagnosztikának van fenntartva, de mivel egy sebváltót formáz az ikonja, pont jó lett volna az overdrive kijelzéséhez.
Kezdetben minden jól ment. Akkutöltőről kipróbáltam, nagyon jól nézett ki és minden működött is. Felszereléskor azonban elkövettem azt a hibát, hogy a magával az új műszerfal jelzőlámpájával teszteltem, melyik vezeték a kapcsolt föld (azaz az a vezeték, amin üresállásban testre zár) és mivel a gyári üresjelző másik vezetékén 12 volt jött, a próbálkozáskor fordított polaritást kapott a műszer és utána meg se szólalt többé a kis zöld N betű... Ugyanígy csesztem el az overdrive jelzőt is. A hajam téptem órákig, hogy hogy lehettem ekkora barom - elvégre nem két forint volt és így a garancia is ugrik. Első dolgom volt óvatosan, nyom nélkül szétbontani, hogy hátha látványos lesz a probléma, mondjuk megégett egy alkatrész, vagy ilyesmi. De nem. Hozzá kell tennem, hogy a műszer szétnyitása egy tökön szúrás volt, annyira össze volt passzintva minden, hogy az valami hihetetlen. Órákig gondolkodtam a félig kinyitott műszerfal áramköre felett, majd mérgemben másnapra halasztottam a kísérletezést, így is erős késésben voltam a randevúmról.
Másnap újra nekiugrottam, ezúttal multiméterrel felfegyverkezve. Kimértem mindent, amit lehetett, de nem jutottam előbbre, úgyhogy ismét aműszer bontása mellett döntöttem. A pucér áramkörig lejutni nem volt egyszerű, kábé két óra fejvakarás és méricskélés után sikerült csak lebontanom teljesen anélkül, hogy kárt tettem volna bármiben. A hibás alkatrészt megkeresendő előkaptam a multiméteremet, ami éppen akkor adta meg magát: a pozitív mérőtű leszakadt. A kocsis szótár újraírását követően megpatkotam és elkezdtem méregetni úgy, ahogy a munkahelyemen is: a jelenség okáért vádolható alkatrészek, szép sorban. Ellenállások OK, kondik OK, a processzort nem érem el... Hé... Hát ez mi? Akkor vettem észre, hogy a műszerfal csatlakozója (ahonnan a vezetékek indulnak ki a motorra) után van egy sor védődióda. A két kérdéses visszajelző lámpánál FORDÍTVA. Azaz az áram csak kifelé folyhat a műszerből, befelé nem. Rámértem mindkettőre, totál szakadás. Akkor esett le a húsz fillér, hogy bizony én süthettem meg őket, amikor 12 voltot adtam rájuk záróirányban. Rákötötte a motorra a műszert és próbaképpen egy krokodilcsipesszel áthidaltam a kérdéses alkatrészeket. Voilá! Mindkettő működik! Azt a leborult szivarvégit... Egyszerre voltam baromi ideges és marhára megkönnyebbült. Gyorsan hazaszaladtam vele, itthon pákával és két darab rézdróttal áthidaltam a döglött diódákat és visszamentem a garázshoz, hogy kipróbáljam "győzelem vagy halál - alapon". Működött. A vérnyomásom egyszeriben visszaállt a normális értékre, eltöltött a nirvána és gyorsan leeresztettem a benzint a tankból, hadd szellőzzön ki, mielőtt festőhöz kerül.
Az alábbi képek a mostani állapotot mutatják, pontosabban az új műszert. Az új fényszóró már úton van, az indexek azzal együtt kerülnek rögzítésre. Ha a világítás kész, már csak a festés van vissza és újra szólhat a hatlövetű.

Most így áll a műszerezés. Minden működik, minden mérve van. Sütikirály...

Majális

Szökés az Alcatraz-ból

Valter lelép. Sőt... Múlt idő: lelépett. Nem tudom, mi áll a dolog mögött, de annyi biztos, hogy elege van. Unatkozott talán, nem jött ki az emberekkel, nem tudom, de szerintem mindkettő stimmel. Az igazság az, hogy kicsit megnyugtat a tudat, hogy elment: egyrészt jobb helyet talált magának, komolyabb melót, komolyabb pénzekért, másrészt egy emberrel kevesebb, akivel ütközik a hétvégi programom – nem kell többé őt helyettesítve itt rohadnom, míg az évfolyamtársaim röhögve elvégzik az iskolát. Nekem is jobb lenne egy nyolctól négyig tartó meló, ahonnan gond nélkül elengednének az iskolai napokon, de marha kevés esélyem van arra, hogy ilyet találok a környéken. Talán itt a cégnél akadna ilyen munka, de kevesebbet keresnék és a buszbérlet költségeiről ne is beszéljünk. Majd megpróbálom konstruktívan megoldani a kollégákkal a zűrös hétvégéket, hogy egyikünknek se legyen gáz. Most, hogy Valter elment, a vezetés kénytelen volt végre új embereket szervezni hozzánk, hogy a két fős hiányt végre kipótolják. Egy embert még csak-csak kipótoltunk, de két termelés támogató hiánya már beavatkozást igényel.
Többször beszéltem Valterral azóta, hogy utoljára dolgozni jött. Sikerült olyan cégnél elhelyezkednie, ahol kvázi megelőlegezik a diplomáját. Jó nevű vállalat, kissé messze van ugyan, de majd megoldja. Elég elveszett ember, de annyira mégsem. „Nőből van”, ergó mer kérdezni és kinyitja a száját, ha valami nem oké. Ezt mondjuk jó lett volna megtanulnom nekem is, mert sok esetben kihúzna a sz*rból egy kis informálódás.
Többen készülnek lécelni. Köztük egy olyan kolleginám, aki 27 éves, de még hisz a mesékben. Tisztára, mint a Markos-féle kabaréjelenetben. Még egy hónapja sincs, hogy összeismerkedett egy pasassal az ország másik feléről. Már azon töri a fejét, hogy felmond és a csókához költözik. Nem kicsit tartom túlzásnak a dolgot, akármilyen jó fej az emse. Mindent feladni egy ilyen rövid előéletű ismerettségért... Túl merész húzás. Nem vagyok ellene, találja meg a boldogságot, de nem hiszem, hogy az most fog bekövetkezni. Én mindenesetre nem tenném.
Egy másik kolléganőm külföldre szeretne kimenni, már le is van vajazva minden, a felmondási idejét tölti. Családos asszony, ami kicsit érdekessé teszi a dolgot és szerintem angolból sem nagy spíler. Szerencséjére leszervezett melóra megy ki és nem úgy, ahogy sokan, egy szál hátizsákkal és egy hónapra elegendő lével „hátha találok valamit” alapon. Megértem, itthon abszolút nincs megbecsülve. Ebben az országban mindenki szarul keres, aki valami hasznosat csinál. Minél haszontalanabb vagy, annál hosszabb a munkaköröd megnevezése és annál jobban keresel – ez a magyar helyzet. Ha Eszterkém nem lenne, kimennék én is egy fél évre vagy egy évre, hogy összekapjak egy új motorra valót és akár a házat is ki tudnám fizetni zsebből. Hozzátenném, hogy full alja munkával... Itthon relatíve jól keresőnek számítok, mégsem engedhetem meg magamnak, hogy havi 23 800 ft-os törlesztőt bevállaljak egy új Shadow-ra. Röhejes, nem? És mit csinál, aki 70 körül keres?